Ismét beindult a fellendülés a Szilícium-völgyben. A 101-es autópálya melletti irodákat újra reményteli, innovatív vállalkozások logói díszítik. A bérleti díjak a csillagos eget súrolják, ahogyan a luxusüdülők iránti kereslet is az olyan felkapott üdülővárosokban, mint például Lake Tahoe. Mindez annak a jele, hogy vagyonok halmozódnak fel. Az öböl menti területen született meg a félvezetőkre épülő iparág, később pedig ebből nőttek ki a számítástechnikai és internetes vállalatok is. Ennek köszönhetjük azt a rengeteg csodát, amely miatt a világot már futurisztikusnak érezzük: az érintőképernyős telefonoktól a nagyobb könyvtárakban lefuttatható, azonnali kereséseken át addig a képességig, hogy akár több ezer mérföldnyire repülő drónokat irányítsunk. 2010 óta az üzleti tevékenység újjáéledése azt sugallja, hogy a fejlődésnek még nincs vége.

Emiatt meglepő lehet, hogy a Szilícium-völgyben egyesek szerint a hely fejlődése megállt, és az innováció mértéke évtizedek óta lanyhul. Peter Thiel, a PayPal alapítója és a Facebook első külső befektetője kijelentette, hogy Amerikában az innováció helyzete „valahol a borzalmasan gyenge és a halott között helyezkedik el”. Hasonlóképpen a csalódottságuknak adnak hangot a legkülönbözőbb területeken dolgozó mérnökök is. Közgazdászok egy kisebb, de növekvő csoportja arra számít, hogy korunk innovációinak gazdasági hatásai adott esetben eltörpülnek majd a korábbiak mellett.

[…]

Az olcsó számítási teljesítményre épülő innovációk begyújtották a rakétáikat minden területen. A számítógépek már kezdik megérteni a mindennapi nyelvet. Az emberek már kizárólag testmozdulatokkal is képesek videojátékokat irányítani, és ez a technológia hamarosan az üzleti élet számos területén hasznosnak bizonyulhat. A háromdimenziós nyomtatással egyre bonyolultabb tárgyakat lehet előállítani, és az eljárás a közeljövőben talán alkalmas lesz emberi szövetekhez és más szerves anyagokhoz is.

Az innovációval szemben pesszimistán gondolkodók ezt azzal háríthatják, hogy „ígérettel tele van a padlás”. A történelem viszont már megcáfolta azt a feltevést, miszerint a technológiára épülő növekedés nem mutathat hullámzó teljesítményt, hanem vagy szüntelenül folytatódik, vagy stabilan csökken. A Chicagói Egyetemen dolgozó Chad Syverson rámutat, hogy a termelékenység növekedése a villamosítás korában sem volt zökkenőmentes. Az áttörő elektromos innovációk idején – vagyis a XIX. század végén és a XX. század elején – a növekedés lassan indult be, és csak azután kapott szárnyra.

A Szilícium-völgy ismét felfutóban van. A 101-es autópálya mentén elhelyezkedő irodaparkokat újfent a bizakodó startup vállalkozások cégjelzései díszítik. A bérleti díjak az egekben, éppen úgy, mint a luxusnyaralók iránti kereslet a Tahoe-tó környékén fekvő üdülővárosokban – a vagyonok gyarapodása szemmel látható. A San Francisco Bay Area volt a félvezető iparág, valamint az annak nyomán kialakult számítógépes és internetes vállalkozások bölcsője. Az itt ténykedő mágusoknak köszönhető számos olyan csoda, amitől világunk futurisztikussá vált: érintőképernyős telefonokat használunk, egy kattintással kereshetünk nagyszerű könyvtárakban, és akár több ezer mérföldnyi távolságból irányíthatunk drónokat. A környék üzleti tevékenységének 2010 óta zajló feléledése gyors fejlődésre utal.

Éppen ezért meglepő lehet, hogy a Szilícium-völgyben akadnak, akik szerint a hely stagnál, és az innováció mértéke már évtizedek óta lanyhul. A PayPal egyik alapítója, a Facebook első külső befektetője, Peter Thiel szerint az innováció Amerikában „valahol félúton jár a végstádium és a halál között”. Hasonló kiábrándultságról számolnak be a legkülönfélébb területeken dolgozó mérnökök, és közgazdászok egyre nagyobb létszámú csoportja véli úgy, hogy az új találmányok gazdasági hatása elhalványul a múltbeli innovációk jelentőségéhez viszonyítva.

[ … ]

Mindeközben az olcsó feldolgozókapacitás által támogatott innovációk fellendülésének lehetünk tanúi. A számítógépek kezdik megérteni az emberi nyelvet. Az emberek pusztán testmozgás útján irányítanak videójátékokat — és ez a technológia hamarosan az üzleti világ nagy részében alkalmazásra kerülhet. A háromdimenziós nyomtatás egyre bonyolultabb tárgyak seregével képes elárasztani a világot, és hamarosan továbbléphet az emberi szövetek és egyéb szerves anyagok területére is.

Ha pesszimistán állunk az innováció témájához, mondhatjuk, hogy mindezek csak üres ígéretek. De a történelem nem igazolja azt az elképzelést, hogy a technológia által vezérelt növekedésnek vagy töretlenül folytatódnia, vagy egyenletesen hanyatlania kell, nem pedig hullámokban erősödni és gyengülni. A Chicagói Egyetemen dolgozó Chad Syverson mutatott rá arra, hogy a villamosítás korában a termelékenységnövekedés szaggatott volt. A jelentős elektromos innovációk időszakában, a 19. század végén és a 20. század elején a növekedés lassú volt; ezt követően viszont fellendült.

Újra feléledt a Szilícium-völgy. Az irodaparkokat megint ígéretes, induló vállalkozások dekorálják ki logóikkal a 101-es amerikai országút mentén. Dübörög az ingatlanpiac: többek között a Tahoe-tó üdülőterületén is megnőtt a fényűző nyaralók iránti kereslet, ami egy jó ómen. A Bay Area a félvezetőipar, valamint az arra épülő számítógépes és internetes vállalatok szülőföldje. Egy futurisztikus világot épít itt az emberi zsenialitás olyan csodákkal, mint az érintőképernyős telefon, a több ezer kilométeres távolságig navigálható drónok, illetve a világ nagy könyvtárjaihoz való azonnali hozzáférés. A 2010-es években újraéledt az üzleti tevékenység a térségben, ami arra engedhet következtetni, hogy a fejlődés megállíthatatlan.

Ezért meglepően hangozhat, hogy egyesek stagnálást látnak a Szilícium-völgyben, illetve hogy a kutatás-fejlesztés lelassult az elmúlt évtizedekben. Peter Thiel (a PayPal egyik alapítója és a Facebook első külső befektetője) szerint az amerikai innovációs ipar jelenleg valahol a krízis és a halál között lebeg. Számtalan kiábrándult mérnök érez hasonlóan. Ezen kívül egyre inkább hallhatók olyan hangok a közgazdászok között, melyek szerint napjaink innovációi kisebb hatással vannak a gazdaságra, mint a korábbiak.

[…]

Végül is a szerény erőforrást igénylő projektek sikerrel indulnak be. A számítógépek már kezdik megérteni az emberi nyelvet. Már vezérelhetünk számítógépes játékokat akár kizárólag testmozgással is; és ennek technológiája lehet, hogy hamarosan az üzleti életben is elterjed. A 3D nyomtatással egyre összetettebb dolgokat tudunk gyártani – sőt a közeljövőben talán emberi szöveteket és egyéb szerves anyagokat is.

Mindezt puszta ígérgetésnek vélve legyinthet bárki, aki szkeptikusan áll a modernizációhoz. Az is benne van a pakliban, hogy idővel a technológiaközpontú növekedés zavartalanul fog folytatódni, vagy tartósan fog hanyatlani – ahelyett, hogy hullámozna. Ahogy arra Chad Syverson (a Chicagói Egyetemről) rámutat, a termelés növekedése problémákba ütközött és lelassult a villamos energia és az új villamos találmányok elterjedése idején – a 19. és 20. század fordulója körül –, azonban ezt követően ismét fellendült.

Visszatért a fellendülés a Szilikon-völgybe. A 101-es főút mentén álló irodaépületeket ismét reményteli kezdő vállalkozások logóinak sokasága díszíti. A bérleti díjak az egekbe szöktek, csakúgy, mint a Lake Tahoe-hoz hasonló üdülőhelyeken levő luxus üdülőházak iránti kereslet, amely szintén az emberek markánsan javuló vagyoni helyzetét jelzi. Az Öböl térsége volt a félvezető-ipar és az annak felemelkedésekor szárnyra kapó számítástechnikai és internetes cégek szülőhelye. Az itt dolgozó varázslók hozták létre azokat a csodákat, amelyektől már ma úgy érezzük, hogy eljött a jövő: így itt van már a kezünkben az érintőképernyős telefonoktól kezdve a nagyszerű könyvtárak azonnali lekérdezhetőségén át az a lehetőség is, hogy több ezer kilométerre levő drónokat tudunk irányítani. Az üzleti élet 2010 óta tartó felvirágzása azt jelzi, hogy a fejlődés motorja kitartóan duruzsol.

Ilyen körülmények között talán meglepő lehet, hogy egyes itteni emberek szerint a Szilikon-völgy már csak árnyéka korábbi önmagának, és az innováció a korábbi lángolás helyett már évtizedek óta takarékon ég. A PayPal alapítója és a Facebook első külső befektetője, Peter Thiel szerint az innováció az Egyesült Államokban jelenleg a nagybeteg vagy halott állapot között leledzik valahol. A legkülönfélébb ágazatok mérnökeit hasonló csalódottság nyomasztja. A közgazdászok egyelőre kicsiny, de egyre növekvő tábora szerint a mai kor innovációjának gazdasági kihatásai a korábban tapasztaltakhoz képest elenyészők lesznek.

[…]

Az ágazat egészére igaz, hogy az alacsony áron elérhető adatfeldolgozó-kapacitáson alapuló innovációk egyre inkább teret nyernek. A számítógépek már kezdik megérteni a természetes nyelveket. Az emberek mára már kizárólag testük mozdulataival is tudják irányítani a videójátékokat, és ez a technológia hamarosan az üzleti világ nagy részében is alkalmazást nyerhet. A három-dimenziós nyomtatás segítségével egyre többféle tárgy hozható létre, és ezen technológiával hamarosan talán már emberi szöveteket és más szerves anyagokat is létre lehet majd hozni.

Az innovációban nem hívők mondhatják erre elutasítóan, hogy „hiszem, ha látom”. De a történelem nem igazolja azt a feltevést, hogy a technológiai fejlődésen alapuló növekedésnek vagy szakadatlanul kell folytatódnia, különben markánsan hanyatlani fog, hanem inkább az igaz, hogy időnként felfut, majd visszaesik, mint a vízszint dagálykor és apálykor. Chad Syverson (Chicago-i Egyetem) hangsúlyozza, hogy a villamosítás korában a termelékenység növekedése egyáltalán nem volt markáns. A növekedés a 19. század végén és a 20. század elején létrejött elektromossággal kapcsolatos fontos innovációk idején még lassú volt, majd csak ezt követően volt tapasztalható kifejezett fellendülés.

Ismét virágzik a Szilícium-völgy. A 101-es főút menti irodaházakat ismét ígéretes induló vállalkozások cégtáblái ékesítik. A bérleti díjak emelkednek, csakúgy, mint a luxusnyaralók iránti igény olyan üdülővárosokban, mint Lake Tahoe, amely felhalmozott vagyonokat jelez. A San Francisco Bay Area volt a félvezetőipar szülőhelye, a számítógépes és internetes cégek pedig ebből nőttek ki. Varázslói sok olyan csodát műveltek, amelyek által a világ futurisztikusnak tűnt: az érintőképernyős telefonoktól a hatalmas online könyvtárakban való azonnali keresésig, vagy egy drón több ezer mérföld messzire irányításának képességéig. Az itteni üzleti tevékenység 2010 óta tapasztalható újjáéledése arra utal, hogy itt továbbra is van fejlődés.

Így talán meglepi Önt, hogy a Szilícium-völgyben néhányan úgy gondolják, a hely stagnál és az innováció mértéke évtizedek óta csak csökken. Peter Thiel, a PayPal megalapítója, valamint a Facebook első külsős befektetője szerint az innováció az Egyesült Államokban „valahol a nyomorúság és a halál között van”. A mérnökök valamennyi ágazatban hasonló csalódottságot éreznek. És a közgazdászok kisszámú, de egyre inkább növekvő csoportja véli úgy, hogy a jelenlegi innovációk gazdasági hatása elhalványul a múltbéli újítások hatásai mellett.

[ … ]

Általánosságban véve elmondható, hogy olcsó feldolgozási teljesítménnyel működtetett innovációk látnak napvilágot. A számítógépek lassan megértik a természetes nyelvet. Az emberek csupán testmozdulatokkal irányítják a videojátékokat egy olyan technológia segítségével, amelyet hamarosan az üzleti világ nagy része alkalmaz majd. A háromdimenziós nyomtatás képes egyre bonyolultabb tárgysort kitermelni, amely hamarosan emberi szövetekre és más szerves anyagokra is kiterjed majd.

Egy innovációban nem bízó ember ezt azzal hessegetné el, hogy „majd holnapután, kiskedden”. Azonban ellentmond a történelemmel az elgondolás, mely szerint a technológia által vezérelt növekedésnek a hullámzás helyett változatlannak kell lennie, vagy folyamatosan hanyatlania kell. A Chicagói Egyetemről Chad Syverson mutat rá arra, hogy a termelékenység növekedése a villamosítás időszakában igen nehézkes volt. Lassú volt a növekedés a 19. század végi és 20. század eleji fontos elektromos újítások időszakában, majd ezt követően rohamosan megindult.

A Szilícium-völgyet újra a fellendülés fénye ragyogja be. A 101-es autópálya mellett elhelyezkedő irodaházak parkjait ismét induló, ígéretes vállalkozások emblémái díszítik. A bérleti díjak összege az egekbe szökik, éppúgy, mint a luxusnyaralók iránti igény olyan üdülővárosokban, mint Lake Tahoe, jeleként a gyarapodó vagyonoknak. A San Francisco-öböl az, ahol a félvezető-iparág megszületett, valamint ahol ennek nyomában a számítógépes és internetes vállalkozások kifejlődtek. E terület mágusai számos olyan csodát alkottak, amelyektől futurisztikusnak érezzük világunkat. Gondoljunk csak az érintőképernyős telefonokra, az azonnali hozzáférésre a legnagyszerűbb könyvtárak anyagaihoz, vagy képességünkre, hogy drónokat akár több ezer kilométeres távolságból is irányítani tudunk. Az itteni vállalkozások 2010 óta tartó fellendülése azt sugallja, hogy teljes gőzzel haladnak előre.


Így aztán meglepetésként érhet bennünket, hogy néhányan a Szilícium-völgyből azt állítják, a hely stagnál, és hogy az innováció mértéke évtizedek óta csökken. Peter Thiel, a PayPal alapítója, és a Facebook első külsős részvényese azt állítja, hogy az innováció Amerikában „valahol a kétségbeejtően szorult helyzet és a halál között van”. Különféle iparágak mérnökei osztják a nézetét. És ugyanakkor, egy még kis, de egyre bővülő közgazdász-csoport úgy tartja, hogy a mostani fejlesztések gazdasági hatásai elhalványítják majd a múltét.


[…]

Minden területen látni lehet az olcsón előállítható processzorok teljesítményeire épülő fejlesztéseket. A komputerek kezdik megérteni az emberi beszédet. Videojátékokat testmozgással lehet vezérelni - ez egy olyan technológia, amelyet hamarosan valószínűleg az üzleti világ nagy része alkalmazni fog. A háromdimenziós nyomtatás képes egyre bonyolultabb darabok készítésére, és elképzelhető, hogy ez a technológia hamarosan az emberi szövetek és más szerves anyagok területén is alkalmazva lesz.

Akik nem bíznak a fejlődés ütemében, azok legyinthetnek minderre, mondván, ez csak a „lekvár holnap” ígérete. De az az elképzelés, hogy a technológia fejlődését követő gazdasági fellendülésnek folytonosnak kell lennie, vagy visszaesés következik be, ahelyett, hogy folyamatos hullámmozgásként látnánk azt a hozzátartozó emelkedésekkel és süllyedésekkel együtt, ellentétes a történelmi tapasztalatainkkal. Chad Syverson a Chicagói Egyetemről mutatott rá, hogy a termelékenység növekedése az elektromos technológia kialakulásának korában nehézkesen alakult. A gazdasági növekedés minimális volt a 19. század végén és a 20. század elején, a lényeges elektromos újítások időszakában, aztán robbanásszerű növekedés történt.

A Szilícium-völgybe ismét beköszöntött a fellendülés időszaka. A 101-es autóutat szegélyező irodaparkokban újra reményteljes startupok logói díszelegnek. Felkúsztak a bérleti díjak, és a vagyonfelhalmozódásra utal az is, hogy magasba szökött az elegáns nyaralók iránti kereslet a Lake Tahoe-szerű üdülővárosokban. A kaliforniai Bay Area a félvezetőipar, majd a belőle kifejlődő számítógépes és internetes cégek szülőhelye volt. Mágusai keze közül került ki a sok csoda, ami miatt a mai világ már-már futurisztikusnak hat: az érintőképernyős telefonoktól kezdve a szempillantás alatt átkutatható, tekintélyes könyvtári gyűjteményekig vagy a többezer mérföldről vezérelhető drónokig. A Bay Area 2010 óta ismét megélénkült üzleti tevékenysége azt sugallja, hogy a haladás továbbra is lendületes.

Így talán meglepőnek tűnhet, hogy egyes szilícium-völgyi illetékesek szerint nagy a pangás, és évtizedek óta lassul az innováció tempója. A PayPal alapítója, Peter Thiel, a Facebook első külső befektetője szerint az innováció Amerikában „valahol a súlyos állapot és a halál közt lebeg”. Kiábrándultságában számos szakterületen tevékenykedő mérnök osztozik, sőt a közgazdászok egy kicsi, ám egyre bővülő köre is úgy véli, hogy a múlt vívmányai mellett eltörpül mai innovációk gazdasági hatása.

[ … ]

Mindenhol az olcsó adatfeldolgozási teljesítményre alapozó innovációk aratnak sikert. A számítógépek kapiskálják a természetes nyelvet. A videójátékokat már kizárólag testmozdulataikkal irányítják a felhasználók, és ezt a technológiát hamarosan széles körben alkalmazzák az üzleti világban. A háromdimenziós nyomtatók egyre bonyolultabb tárgyak készítésére alkalmasak, és elképzelhető, hogy a technológia fejlődésével emberei szövetek és egyéb szerves anyagok előállítása is megvalósíthatóvá válik.

Az innováció szkeptikusai mindezt egy „holnapután, kiskeddennel” intézik el. Ám az az elképzelés, miszerint a technológia-vezérelt fejlődés vagy töretlen ütemben halad előre, vagy pedig egyenletesen esik vissza, tehát hogy a hirtelen hullámvölgyek és -hegyek úgymond nem illenek a képbe, ellentmond a történelem során tapasztaltaknak. Chad Syverson, a University of Chicago kutatója szerint a villamosítás korszakában a termelékenység növekedése hullámzó volt. A 19. század végén és a 20. század elején, a jelentős elektromos találmányok megjelenésekor lassú volt a fejlődés üteme; ezután hirtelen megugrott.